Csordás Balázs
A háromfai zöld pokol.. Véleményem szerint a hazai pontyhorgászat mekkája. Három dolog jut először eszembe erről a vízterületről: sűrű töklevélrendszer, csodálatos színekben pompázó egészséges pontyok és a hihetetlen nyugalom. Életünk eddigi legjobb túráján vagyunk túl. Hogy miért? Kiderül..
Hihetetlen környezet..
Ezt a bojlis túrát megelőzően szintén Háromfán, a VIP álláson eltöltött 5 napból rengeteget tanultunk. Akkor 14 kapást sikerült elérni, amelyből csupán 6 halat tudtunk megszákolni. Sokan mondták, hogy ez Háromfán a sűrű töklevélrendszer miatt nem olyan nagyon rossz arány, azonban mi nem tudtuk megemészteni ezt eredményt. Más vizeken történő horgászataink során szinte halvesztés nélkül szoktunk pecázni, ezért elkezdtünk gondolkodni, hogy mi is lehetne a hiba.
Horgászataink döntő többségében fix, nem elhagyós módszerrel horgászunk, ugyanazokkal az előkékkel mint amiket Háromfán is használtunk, így ezekkel nem lehetett probléma. Egyedül az elhagyós módszer kialakításával lehetett gond, ezért figyelmünket főként ebbe az irányba tereltük. Ólmokat nem szerettünk volna bent hagyni, így maradt a köves megoldás előző alkalomra. A köveket biciklibelső gumival rögzítettük, melyeket olyan vékonyra vágtunk, hogy rugalmasságából adódóan elhagyja a követ a szükséges pillanatban.
Csabi ötlete volt, hogy a kövek helyett használjunk betonkockákat, melyeket forgókapocs segítségével rögzítünk. Ezek az ólmokkal ellentétben nem szennyezik a környezetet, így megszabadulhatunk a problémás bicikli belső gumitól, ugyanis mindketten arra gyanakodtunk, hogy az lehetett a szerelékünk problémás eleme. Nehézség tekintetében nem változtattunk, 250-300g-os betonkockákat készítettünk.
A használt betonkockák
Itt még nem állt meg a dolog, ugyanis a klipszet is le kellett cserélnünk egy elhagyós verzióra, továbbá a feltűnő betonkockákat a partszéliben található növényzettel vontuk be, hogy kevésbé legyenek feltűnőek az aljzaton.
Mindent a siker érdekében
A taktikánk nem változott sokat, szerintünk azzal nem volt gond, ugyanis a kapások jöttek, csak nem tudtuk őket hatékonyan megfogni. Alaposan megvizsgáltuk a területet, majd olyan helyeket kerestünk, ahol van megfelelő vastagságú iszapréteg az aljzaton. Szeretünk iszapos, kifejezetten sűrűn tökleveles részeken horgászni, eddigi tapasztalataink alapján ezeken a részeken sokkal jobb eredményeket tudunk elérni. Találtunk több jó pontot is, melyeket bójákkal megjelöltünk és fejenként 2 elkülönített helyet hoztunk létre, melyeket Summer Star és Golden bojlikkal etettünk 24 óránként pár marékkal. Amíg ezek a helyek pihentek keresőhorgászatot folytatva kezdtük meg a horgászatot.
Második napunk reggelén megérkezett az első látogató, a Golden hóember ismét nem hazudtolta meg fogósságát.
Túránk első hala
Nem sokkal később egy újabb ponty jelentkezett, ezúttal egy kisebb, 12,5kg-os példányt sikerült fogni.
12,5 kg
Harmadik napunkon az előttünk húzódó patakmeder felőlünk lévő oldalán elhelyezett Golden hóember talált gazdára, a mérleg nyelve pedig 20kg fölé került.
Meseszép töves
Itt azonban nem ért véget a történet, ugyanis negyedik napunkon a hatalmas szélben egy újabb 20 felettivel fotózhattunk.
20,4 kg
A csalik és a taktika nagyon jól működtek, ötödik napon a Csabi úgy döntött, hogy visszatér a keresőhorgászathoz, a változtatás eredménye hamar meglett, ugyanis egy nem mindennapi halat szákolhattunk rövid időn belül.
Nem mindennapi hal
A túra további részében még két 10kg-os halat sikerült fognunk. Változtatás sikerességét mi sem igazolta volna jobban vissza mint az, hogy a túrát 7 kapásból 7 hallal zártuk. A csalik pedig ismét fenomenálisan működtek, ugyanis nem akármilyen átlagsúllyal zártuk a túrát.